A címet olvasva biztos értetlenül húztad fel a szemöldöködet, mert a világháló nem ilyen típusú cikkekkel van tele, de bízz bennem és olvass tovább, mert rengeteg hasznos gondolatot szeretnék megosztani veled.

Mi a baj a pozitív gondolkodással?

Az elmúlt időkben valóban hatalmas problémát jelentett (és jelent ma is) az emberek életében a túl pesszimista, a túl negatív hozzáállás. A legtöbb esetben ez annak volt köszönhető, hogy az emberek nem létező akadályokat láttak maguk előtt.  Szépen kitaláltak egy képet a fejükben, majd addig ismételgették maguknak, amíg el nem hitték, hogy ez a valóság. Ezt követően pedig egy szemellenzővel járták a világot és csak azt látták meg, ami az ő igazukat erősítette.

Ezt követően hozták divatba a pozitív gondolkodást (legyünk naivak és gondoljuk azt, hogy a pénznek ehhez semmi köze nem volt) egy hatalmas problémával. Elkövették azt a (szándékos?) hibát, hogy a túlzott negativitástól nem egy realista, valós életkép felé kezdték el terelni az embereket, hanem átdobták őket a ló túloldalára és a nem létező akadályok helyett, nem létező csodákat kezdtek el láttatni velük.


“Mindenki gazdagnak született és mindenki megérdemli a bőséget! Az Univerzum azért van, hogy veled jót tegyen! Csak pozitívan kell gondolkodnod és az életed is pozitívvá válik!”


Ismerős a szöveg?

Akik befogadták ezt az üzenetet, azok ugyanazt kezdték el csinálni, mint a negatívan gondolkodó társaik, vagyis addig ismételgették maguknak ezt a képet, amíg el nem hitték hogy ez a valóság, és mára már ők is egy szemellenzővel járják a világot, ahol csak azokat a dolgokat látják meg, ami az ő igazukat erősíti.

Ezzel az a hatalmas probléma, hogy a túlzottan negatívan vagy pozitívan gondolkodó ember egy álomvilágban él és nem a valóságban! A való életben a pozitív gondolkodásod nem tömi meg a pénztárcádat, nem változtatja meg a környezetedet és a körülötted élő embereket sem. A túlzott pozitív gondolkodásoddal csak egy rózsaszín fátylat húzol a szemed elé, hogy ne kelljen szembesülnöd a való élettel.

Se a túlzott negatív, se az erőltetett pozitív gondolkodás?

Akkor mi lehet a megoldás?

Az arany középút!

Sok helyen olvashattad már azt az egyetemes bölcsességet, hogy “Az intelligencia legmagasabb foka az ítélkezés nélküli megfigyelés“, amit olvasni könnyű, de megérteni a legtöbb ember soha nem fogja egész életében. Biztos rémlik a Bibliából Jézus azon kijelentése is, hogy “Ne ítélj!” (egyébként ezt a bölcsességet a világ legtöbb vallási könyvében megtalálhatod)

Az emberek a mai napig úgy hiszik, hogy az ítélet csak és kizárólag egy dolog elítélését jelenti, vagyis hogy valamit rossznak, csúnyának, haszontalannak bélyegeznek. Azonban ez csak az érme egyik oldala. Ítélet az is, ha valamit szépnek, jónak, hasznosnak, pozitívnak nevezel. Azt mindig észben kell tartanod, hogy a világunkban nincsenek jó és rossz dolgok, csak te, a saját szemszögedből ítéled őket jónak és rossznak. A világunkban a dolgok csak VANNAK, amik arra várnak, hogy használd őket.

Tehát felejtsd el azt, hogy az ibolya szép a varangy pedig ronda. Ez csak a te ítéleted! Felejtsd el azt, hogy a bizalom jó és a bizalmatlanság rossz. Ezt a képet csak a fejedben hoztad létre! Azt pedig pláne verd ki a fejedből, hogy a pozitív gondolkodás jó és a negatív gondolkodás rossz! (Ha tudnád, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek valójában az igazán sikeres és gazdag emberek, akkor elájulnál, mert a nagy részük abból a kategóriából kerül ki, amit te “rossznak” és “negatívnak” ítélsz meg. És érdekes módon, abból a sok “rosszból” kisülhetett valami “jó” is.)

Ha ezt nem teszed meg, akkor csak magadnak ártasz vele méghozzá kettő módon is.

Az egyik, hogy ellököd magadtól azokat a dolgokat, amiket rossznak ítélsz meg és így soha nem fogod tudni kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.

Egy példa:

Tudod-e, hogy mi a legerősebb motiváló erő a világon? A félelem! A félelem egy hatalmas erő, ami akadályozhat, de szolgálhat is az életedben. A legtöbb ember negatívan tekint rá, így őket megtorpanásra kényszeríti, azonban a sikeres, eredményes emberek tudják, hogy a félelem a bizonytalansággal karöltve motiválja  legjobban az embereket a változtatásra és a keményebb munkára. Csak rajtad múlik, hogy megbélyegezve ellököd magadtól, vagy felhasználod a saját érdekedben, a saját céljaid megvalósítására.

A másik, hogy túlságosan “magadhoz öleled” azokat a dolgokat, amiket jónak, értékesnek ítélsz meg. Például itt van a hála, amiről már sokszor írtam, hogy az elégedettséggel kézen fogva, a fejlődés és a gyarapodás legnagyobb ellensége! De beszélhetünk a szeretetről is! Áruld el, hogy létezik-e annál nagyobb fájdalom, mint amikor szeretsz valakit, de az a másik nem szeret visszont? Ha túlságosan is ragaszkodsz az általad megítélt “jó” dolgokhoz, akkor ezzel magadhoz szorítod a “sötét” oldalukat is.

Minden esetben az adott helyzettől függ, hogy éppen mi a hasznos a számodra. Némely szituációban bizony a gyávaságnak sokkal nagyobb hasznát veszed, mint a bátorságnak. Más esetben pedig a bizonytalanság motivál a változtatásra és az elégedettség akadályoz a fejlődésben. Az optimizmus nem minden esetben jó választás! Sokszor a bizalmatlan hozzáállásod ment meg a csalódásoktól. 

Ha azonban ítéletet mondasz bármi felett is, akkor lekorlátolod a saját “fegyvertáradat” a saját lehetőségeidet!

A konklúzió tehát az, hogy egy tál sz@r, az egy tál sz@r és nem kell pozitívan tekinteni rá csak azért, mert mások azt mondják. A legtöbb ember esetében az önmagára erőltetett pozitív, optimista világkép semmi más, mint önkábító hazugság. (Igaz ez a túlzottan negatívan gondolkodókra is!)

Meg kell tanulnod helyesen vegyíteni az optimizmusodat a pesszimizmusoddal, mert csak így alkothatsz valós, reális képet arról a világról, amiben élsz!

 

MEGOSZTÁS
Kugler Ádám
Viselkedéskutató, az InnerSide online magazin alapítója. Vendégszerző a Forbes, a Marie Claire, a Playboy, az Üzlet és Pszichológia és az Életszépítők magazinokban. Kutatásai középpontjában az emberi viselkedés biológiai háttere és a testbeszéd áll.

5 HOZZÁSZÓLÁSOK

  1. “a világunkban nincsenek jó és rossz dolgok, csak te, a saját szemszögedből ítéled őket jónak és rossznak.” – ez így, önmagában túlzott relativizmus. “A világunkban a dolgok csak VANNAK, amik arra várnak, hogy használd őket.” – ez megint “önkényes” filozófia állásfoglalás. olyan axióma, ami nincs megmagyarázva, alátámasztva.
    nem bántásból mondom, csak észrevettem. 🙂

    • Minden állásfoglalás önkényes(nek tekinthető), mivel senki se tud 100%-os objektivitással nyilatkozni, úgy kb. semmiről. De pont ez az egész lényege is. NINCS igazság, vélemények vannak, meg emberek akik a saját tapasztalati hátterükkel bioznyos igazságokat hihetőbbnek éreznek, mint másokat. Személyiségfüggő, kinek mi emészthető, de pusztán azért, mert én xy dolgot igaznak hiszek (sokadmagammal, alkalomadtán)… nos, attól az a dolog nem lesz objektív igazság.
      Magyarul valójában az agnosztikus megközelítés a legobjektívebb… és persze nyilván ez is csak nézőpont kérdése 🙂

  2. Érdekes cikk…

    “az emberek nem létező akadályokat láttak maguk előtt.”
    “egy szemellenzővel járták a világot és csak azt látták meg, ami az ő igazukat erősítette.”
    “nem kell pozitívan tekinteni rá csak azért, mert mások azt mondják.”

    Több dologból hibádzik az egész. Először is keveredik az ember autentikus, valós énje és a szociális kondícionálásból és sztereotípiákból származó énje. Nagy hiba a kettőt keverni és elég nagy zavarodáshoz vezethet. Az emberek olyan akadályokat látnak maguk előtt amiket a társadalom elültetett a fejükben, nem pedig amiket kitűztek maguk elé. Az emberre nem jellemző, hogy a saját útját nehezebbé tegye, viszont az igen hogy a másik embertársáét igen.

    Arany középút, tökéletes egyensúly, ítélet nélkül nézni a dolgokra… Ezek olyan gondolatok amiket a cikk írója is bemesélt magának csakúgy mint a cikkben leírt duális gondolkodók a jót és a rosszat.

    Arany középút nincs. A libikóka mindig dől valamelyik oldalra. Minden ember szemszögéből igenis van pozitív és negatív és nem pedig csak ezek fabrikációi. A legtöbb embernek pozitív ami elősegíti a fejlődést, önrealizációt és az érzelmi stabilitást(ha egyáltalán van ilyen). Negatív ami ezeket hátráltatja.

    Ez nem baj, így van ez jól. Így találunk utat a világban. Hiába vagy te megvilágosodott guru, ha odateszed a gázon a lánghoz az ujjad mikor főzöl az a láng meg fog égetni és fájni fog. Nem sokat fog változtatni az hogy te sem rossznak sem jónak nem látod a lángot a végkimenetel negatív lesz, mégpedig azért mert a fizikai testeddel egy nem kompatibilis kémiai reakció érintkezett ami károsította a fizikai testet. Lehet ellenkezni az ilyenekkel. Tapasztalatom szerint nem érdemes…

    Amúgy az én esetemben a félelem épp hogy a passzívitást váltja ki. Motivációt a pozitív dolgok reményében bírok szerezni nem pedig azoknak az elvesztésétől való félelmében.

    Arra a jézusos idézetre meg annyit, hogy attól mert hiányzik a mondat másik fele nem azt fogja jelenteni amit a cikk írója gondol.

    (“bizalmatlan hozzáállásod ment meg a csalódásoktól.” – kritikus gondolkodásmódnak hívják)

  3. Mindenkit köszöntök!
    Én úgy gondolom,h a biblia az élet fundamentuma. Amit” ő” ítél meg jó és rossz között ,azzal a mércével ítélekezem én is.

SZÓLJ HOZZÁ!

Kérjük, szóljon hozzá!
Kérjük, adja meg a nevét