Miért kék az ég?

Nos, a kérdés kicsit becsapós, ugyanis az ég nem kék, csak mi látjuk annak. Valójában színtelen! Az éghez hasonlóan a virágok, a fák, az állatok, de még mi emberek is mind, mind színtelenek vagyunk. De akkor miért van az, hogy a tengereket kéknek, a napnyugtát narancssárgának, a fák leveleit zöldnek látjuk, és miért tudunk megannyi színt megkülönböztetni egymástól. Nos, ennek okát hadd mutassam be neked egy egyszerű példán, az ég kékjén keresztül.

Az emberi agy furcsán értelmezi azt a látható elektromágneses sugárzást, amit napfénynek nevezünk. A napfény fehérnek tűnik, de valójában a szivárvány színeinek keverékéből áll. Vörösből, narancssárgából, sárgából, zöldből, kékből, indigóból és ibolyából. Sir Isaac Newton bizonyította ezt be, amikor prizmákkal szétválasztotta a napfényt színekre, ezzel bemutatva a világ első parti trükkjét, a fénytörést. Ez a hét szín az elektromágneses spektrum általunk is látható tartományába tartozik. Természetesen a fény nem csak ebből a hét színből áll, de mi a szemünkkel csak ezeket vagyunk képesek észlelni. Ezenkívül léteznek a számunkra láthatatlan gamma-, röntgen-, infravörös és ultraibolya sugarak (és még ki tudja mennyi, aminek a létezéséről sem tudunk)

Minden egyes szín saját hullámhosszal és frekvenciával rendelkezik. Az űrben ezek egyesülnek, fehér fényt alkotnak és egyenletes sebességgel haladnak, fénysebességgel. Csak akkor válnak szét útjaik, amikor elérik a Földet és neki ütköznek a légkör 99 %-át kitevő Oxigén és Nitrogén molekuláknak. A színek itt érzékeny búcsút intenek egymásnak és egyesek kanyargósabb útra kényszerülnek. Minél rövidebb egy szín hullámhossza, annál rögösebb az útja.  A kék szín pedig pontosan ilyen. Ez azt jelenti, hogy amikor bejut a légkörbe, a levegő molekulák szanaszét szórják a kék színt, míg a többi szín aránylag sértetlenül megússza a dolgot. A kék szín ezért az ég teljes felületéről érkezik a szemünkhöz. Az ég tehát nem kék, csak mi látjuk annak!

Hogy miért van ez?

Nos, a válasz agyunk működésében keresendő. A szemünk érzékeli a fény hullámhosszát és továbbítja az agynak, az agy pedig eldönti, hogy milyen színeket rendel a látott képhez. Az agyunk dönti el, hogy mit, milyen színűnek látunk!

De nem csak az égbolt az egyedüli, amit kéknek érzékelünk. Az óceánt is kéknek látjuk és ugyanúgy, mint a levegőben, a vízben is a közeget alkotó molekulák szórják szét a kék színt, a többi szín pedig akadálytalanul továbbhalad. A fa leveleit alkotó molekulák a zöld színt, a rózsa virágát alkotó molekulák pedig a vörös színt fogják fel, a többit pedig átengedik. Persze ezek a molekulák nem csak egy színt képesek felfogni és nem csak pontosan ugyanolyan arányokban. Ezért érzékelünk annyi színt, mert számtalan keverékük létezik. Az agyunk a szivárvány színeiből kever össze minden színt, amit képesek vagyunk felfogni. Mindközül a fehér szín a legérdekesebb, amihez a szemünk a szivárvány összes színét felhasználja.

MEGOSZTÁS
Kugler Ádám
Viselkedéskutató, az InnerSide online magazin alapítója. Vendégszerző a Forbes, a Marie Claire, a Piac és Profit, a Playboy és az Üzlet és Pszichológia magazinokban. Kutatásai középpontjában az emberi viselkedés biológiai háttere és a testbeszéd áll.

SZÓLJ HOZZÁ!

Kérjük, szóljon hozzá!
Kérjük, adja meg a nevét