Hazudj, ha tudsz. Emlékszel még a sorozatra? Főhőse Dr. Cal Lightman, akit Tim Roth fantasztikusan alakított, zavarba ejtően jól olvas az emberek arcáról, gesztusaiból és reakcióiból. Egy pszichológus zseni, aki még a legapróbb arcizomrándulásból is következtetni tud bárki őszinteségére vagy megtévesztő szándékára.

A sorozat hétről hétre nézők millióit szegezte a képernyők elé, ami nem meglepő, elvégre életünk mely területén ne vennénk hasznát annak a tudásnak, amellyel lényegében az emberek fejébe láthatunk? Milyen jó lenne tudni, hogy mit gondol rólunk valójában a főnökünk, szimpatikusak vagyunk-e a másik embernek vagy sem, kiben bízhatunk és kit volna jobb minél messzebbről elkerülni.

Ám, ahogy már sokszor megtapasztalhattuk, nem minden úgy van, ahogy Hollywood bemutatja nekünk. A sorozat elsődleges célja a szórakoztatás és nem a tanítás volt. Emiatt több helyen felületesen, általánosítva, részinformációk csepegtetésével kívántak „oktatni” minket, amellyel végeredményben több zavart okoztak az emberek fejében, mint ahány problémára kínáltak megoldást. Bár a témát és annak fontosságát rendkívül jól mutatta be a sorozat, számtalan nyitott kérdést hagyott maga után, amit ebben a cikkben próbálunk megválaszolni.

Mennyire bízhatunk a testbeszédben?

A hazugságok leleplezésének legmegbízhatóbb eszköze egyértelműen a testbeszéd helyes értelmezése! Ennek oka pedig, hogy az agyunk tudatalatti része automatikusan, a kiejtett szavainktól függetlenül működik, így a testbeszédünk elárulja a valódi gondolatainkat és érzelmeinket. Ha igazat mondunk, akkor a szavaink és a testbeszédünk összhangban van, ha azonban belekezdünk egy hazugságába, akkor testünk ellentmondásos jeleket küld, amiből a környezetünk megérzi, hogy valami nem stimmel. A hazugság kimondásakor a tudatalattiból érkező idegi energia olyan gesztusban nyilvánul meg, amely ellentmond az elhangzó szavaknak. Így árul el minket a saját testünk.

Léteznek-e egyértelmű hazugságra utaló jelek?

Az emberek jóval kevesebbszer hazudnának, ha úgy gondolnák, hogy a megtévesztésnek vannak általános érvényű, egyértelmű jelei, csakhogy sajnos nincsenek. Nincs egyetlen egy olyan jel sem, amelynek az lenne a jelentése, hogy „Hazudok!”. Sem egy gesztus, sem egy arckifejezés, sem egy izomrángás! Nincs olyan, hogy hazugság jel, vagy hazugság gesztus! Csupán annak vannak látható jelei, ha a hazug ember fejében kavargó gondolatok és érzelmek nem egyeznek a száját elhagyó szavakkal. Ez a belső konfliktus pedig számtalan formában megmutatkozhat az ember testbeszédében, így könnyű beazonosítani. Számtalan jele van annak például, ha valaki ideges, fél, takargatni valója van, bizonytalan a szavaiban, próbálja elfojtani az érzelmeit, elhatárolódik a saját mondandójától, vagyis önmagával viaskodik. A hazugságvadászatban ennek a belső viaskodásnak a külső jeleit keressük.

Melyek a belső viaskodás leggyakoribb jelei?

1. A szájrándulás. A leggyakoribb árulkodó jel, amivel a mindennapokban találkozhatsz a száj rándulása. Amikor nem értünk egyet a hallottakkal, a látottakkal, vagy ha egyszerűen csak nem tetszik valami, akkor azt tudattalanul egy arckifejezés formájában közöljük a környezetünkkel. Ez az úgynevezett „NEM arc”, ami egy egyszerű kifli formájú szájrándulásból áll, és azt a jelentést hordozza, hogy NEM! „Nem tetszik, nem értek egyet, nem hiszek neked, nem igaz!” Ez a kifli formájú szájrándulás nem csak a hallgatónál, de beszélőnél is megjelenhet, ha ő maga nem ért egyet a saját szavaival! Sok esetben, ha valaki valótlanságot állít, akkor a hazug szavak kimondása után megrándul a szája. Ezzel azt az üzenetet közvetíti, hogy nem gondolta komolyan, vagy nem ért egyet azzal, amit mondott. Tehát, ha valaki megdicséri a legújabb ruhadarabodat vagy a frizurádat, majd megrándul a szája, akkor biztos lehetsz benne, hogy a bók nem volt őszinte.

FONTOS! Ne keverd össze ezt az arckifejezést a „Nem tudom!” vagy a „Fogalmam sincs!” arckifejezéssel, ahol a száj rándulása mellett a szemöldök is felszalad a homlokon.

2. A száj eltakarása. Amikor olyasmiről beszélünk, amiről tudjuk, hogy nem volna szabad, (hazugság, rosszindulatú pletyka, titok stb.) akkor az agyunk tudat alatt arra készteti a testünket, hogy fojtsa belénk a szavakat és erre a legtöbbször a kezünket utasítja. A száj eltakarása a legszínpadiasabb jelenségtől egészen a legészrevehetetlenebb gesztusig is terjedhet. Néha csak pár ujjunkkal takarjuk a szánkat, máskor pedig az összeszorított öklünkkel vagy a tenyerünkkel. Minél jobban törekedik az agyunk a szavaink elfojtására, annál erősebb a gesztus. A legtöbben álcázzák a száj eltakarását azzal, hogy például a tenyerükkel végig simítják az állukat, az egyik ujjukkal megvakarják az orruk szélét, esetleg műköhögést is bevetnek.

3. Az arc megérintése. Az arcunk röpke megérintése a száj eltakarásának egy „továbbfejlődött változata”. Ahogy öregszünk, úgy tudjuk egyre jobban kontrollálni a saját tudatalatti tevékenységeinket, így a testbeszédünket is. Ennek az egyik legjobb és leggyakoribb példája az arc megérintése. A hazug szavak kimondása előtt a kezünk elindul, hogy arra a pár szó erejére eltakarja a szánkat, de önkontrollal az utolsó pillanatban eltérítjük és lesz belőle egy orrérintés, egy szem sarkának megnyomása, vagy a száj környékének megérintése. Ha csupán egy apró érintésről van szó (és nem vakarásról vagy dörzsölésről) a szem, az orr, vagy a száj környékén, az nagyon nagy valószínűséggel a száj eltakarásának szándékára, így pedig hazugságra utalhat.

Pinocchió-jelenség

A chicagói Szaglás- és Ízleléskutató Alapítvány munkatársai kiderítették, hogy amikor már azon gondolkodunk, hogy hazudni fogunk, akkor az idegesség hatására kicsit megemelkedik a vérnyomásunk. Ennek következtében pedig elsőnek az arc és a nyak bőre kezd el viszketni, mert ezek a legvékonyabb bőrfelületek az emberi testen. Ez a viszketés gyengén irritáló, így maximum 1-2 könnyed dörzsölő mozdulattal enyhíthető. A kutatók arra is rájöttek, hogy messze az orrunk válik a legérzékenyebbé, ha hazudunk. Ilyenkor egy katekolamin nevű vegyület szabadul fel, amelytől megduzzad az orrnyálkahártya és viszkető érzést kelt. Speciális testtérképező kamerákkal még azt is kiderítették, hogy a megemelkedett vérnyomás következtében megnagyobbodik az orrunk, tehát valóban bekövetkezik a meséből közismert Pinocchio-jelenség. Az orr megdagadása ugyan szabad szemmel nem látható, de megtörténik

4. A szem takarása. Ha a szem eltakarásának gesztusa beszélni tudna, akkor azt mondaná, hogy „Nem akarom látni a rosszat!”. Ha valami olyat látunk, ami nem tetszik, például egy balesetet vagy egy félelmetes jelenetet egy filmben, akkor ösztönösen eltakarjuk a szemünket. Nem akarjuk látni, mert nem tetszik, amit látunk. Ha olyanok társaságában vagyunk, akiket a legszívesebben a hátunk közepére se kívánnánk, akkor próbáljuk „nem láthatóvá tenni őket” és hosszasan dörzsöljük a szemeinket, vagy elnyújtjuk, lassítjuk a pislogásunkat. Az embereknél akkor is megfigyelhető ez a sokat eláruló gesztus, ha valótlant állítanak, tudat alatt ezzel kifejezve, hogy nem akarják látni a saját „rosszaságukat”. Ha valaki hazudik, akkor beszéd közben feltűnően többet takarja vagy tartja csukva a szemeit, mint általában szokta. A szem eltakarásának gesztusa számtalan formában megjelenhet, például szemdörzsölés, szem környékének masszírozása, elnyújtott pislogás, a szem pilláinak csipkedése, smink igazítás vagy az arc végigsimítása formájában.

5. A fülmarkolás. A száj és a szem eltakarásához hasonlóan a rossz, nem kívánatos dolgok kizárására irányuló manipuláló gesztus. Ha valaki beszéd közben a fülére vagy a füle köré teszi a kezét, esetleg a fülcimpáját húzogatja, azzal szimbolikusan próbálja „nem meghallani” a saját „rosszaságát”, ami a legtöbb esetben hazugságra utal.

A csúf igazság a hazugságvizsgálóról.

A közhiedelemmel ellentétben a poligráf vagy hazugságvizsgáló nem hazugságot vagy bűntudatot mér, hanem kizárólag a kísérőjelenségeit, a szervezetben végbemenő pszicho-fiziológiai változásokat. Úgymint a vérnyomás, a pulzus, a légzésintenzitás, a test hőmérsékletének változását és az izzadás mennyiségét. Ezekből az értékekből következtetnek az alany érzelmi állapotára és stressz szintjére. A probléma az, hogy ezek az értékek nemcsak a hazugság miatt fellépő idegesség hatására változnak meg, hanem akkor is, ha a vizsgált alany dühöt, megdöbbenést, felháborodást (igazságtalanul vádolják), félelmet, szexuális vágyat vagy bármilyen erős érzelmet él át. Tehát, ha a kihallgatásokat bikinis hölgyek vezetnék le, akkor a poligráfos vizsgálaton minden férfi megbukna. A hazugságvizsgáló nem hazugságot, hanem idegességet mér! A poligráf másik nagy hátránya, hogy könnyen átverhető. Ehhez nincs szükségünk másra, mint néhány szem nyugtatóra, ami ellazít minket és elnyomja az idegesség jeleit.

A cikk az Üzlet és Pszichológia 2017-es júniusi/júliusi számában is megjelent!

MEGOSZTÁS
Kugler Ádám
Viselkedéskutató, az InnerSide online magazin alapítója. Vendégszerző a Forbes, a Marie Claire, a Playboy, az Üzlet és Pszichológia és az Életszépítők magazinokban. Kutatásai középpontjában az emberi viselkedés biológiai háttere és a testbeszéd áll.

SZÓLJ HOZZÁ!

Kérjük, szóljon hozzá!
Kérjük, adja meg a nevét